Metaan
(Widjerfeerd faan Eerdgas)
Tekst üüb Öömrang |
Struktuurformel | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Algemian | |||||||||||||||||||
Nööm | Metaan | ||||||||||||||||||
Ööder nöömer |
| ||||||||||||||||||
Formel | CH4 | ||||||||||||||||||
CAS-Numer | 74-82-8 | ||||||||||||||||||
PubChem | 297 | ||||||||||||||||||
Beskriiwang |
gas saner klöör an stirem[1] | ||||||||||||||||||
Eegenskapen | |||||||||||||||||||
Molaar mase | 16,04 g·mol−1 | ||||||||||||||||||
Tustant |
gasfuremt | ||||||||||||||||||
Sachthaid | |||||||||||||||||||
Smoltponkt | |||||||||||||||||||
Köögponkt |
−162 °C[1] | ||||||||||||||||||
pKs-wäärs |
48[2] | ||||||||||||||||||
Apliasang |
| ||||||||||||||||||
Elektrisk dipolmoment |
0[4] | ||||||||||||||||||
Breegtaal |
1,000444 (0 °C, 101,325 kPa)[5] | ||||||||||||||||||
Seekerhaid | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
MAK-miat |
Sweits: 10000 ml·m−3 bzw. 6700 mg·m−3[6] | ||||||||||||||||||
GWP |
28 (uun 100 juaren)[7] | ||||||||||||||||||
Thermodynaamisk eegenskapen | |||||||||||||||||||
ΔHf0 |
−74,87 kJ·mol−1[8] | ||||||||||||||||||
Miast wurd SI-ianhaiden brükt. Breegtaal: Na-D-Liinje, 20 °C |
Metaan as en cheemisk ferbinjang uun det skööl faan a alkaanen mä det struktuurformel CH4. Det gas komt uun a natüür föör an woort brükt üs eerdgas.
Wan metaan ferbraant, woort kööldioksiid (CO2) frei:
Bilen
Bewerke-
3D-model faan't moleküül
-
Globaal metaan-föörkemen uun a loft
-
Mä metaan uundrewen bus
-
Hü metaan uun a loft komt
Luke uk diar
Bewerke Commonskategorii: Metaan – Saamlang faan bilen of filmer
Futnuuten
Bewerke- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 Iindraanj tu CAS-Nr. 74-82-8 uun't GESTIS-dootenbeenk faan't IFA, ufrepen di 1. Febrewoore 2016 (mä JavaScript)
- ↑ D. H. Ripin, D. A. Evans: pKa's of Inorganic and Oxo-Acids. (PDF) Ufrepen di 15. Jüüle 2014 (ingelsk).
- ↑ S. Budavari u. a.: The Merck Index. 12. Auflage. MERCK & CO., 1996, S. 1018.
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Permittivity (Dielectric Constant) of Gases, S. 6-188.
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Index of Refraction of Gases, S. 10-254.
- ↑ Schweizerische Unfallversicherungsanstalt (SUVA): Aktuel MAK- an BAT-wäärser
- ↑ G. Myhre u. a.: Anthropogenic and Natural Radiative Forcing. In: Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge/ New York 2013, S. 731, (PDF)
- ↑ M. W. Chase, Jr.: NIST-JANAF Thermochemical Tables. (= Journal of physical and chemical reference data / Monograph. 9). 4. aplaag. 1998, ISBN 1-56396-831-2, S. 1–1951.